Sok szépre emlékszem gyerekkoromból. A Nagymamámnál töltött nyarak pillanatai ma is elevenen élnek bennem. Az alföld messzesége, a finom ételek és a meleg-napsütötte napok itt maradnak örökre. A házi kenyér mellett még sok kedvencem van abból az időből és ma már sajnos leginkább emlékeimben él tovább Nagymamám öröksége. A sárgabarack szezon idején főzött lekvárjai fantasztikusan finomak voltak. Szerencsémre, manapság Édesanyám viszi tovább a családi tudást és így nem maradok finom lekvár nélkül, de úgy gondoltam ezt nekem is ki kell próbálnom.
A kertben levő kis fa idén bőven termett a kísérletezéshez, így belevágtam. Vettem befőzőcukrot ami sokban megkönnyíti munkám és volt a konyhában legalább 2 kiló érett gyümölcs ami már ideális lekvárfőzéshez.
A barackot megmostam, majd leforráztam így a héja könnyedén levált.
Héját leszedve kimagoztam és egy lábosba kerültek a gyümölcsök.
A befőzőcukorral elkeverjük és fel tesszük forrni. Amikor már rotyog, addig főzzük amíg jól besűrűsödik. A habot, ami képződik rendre leszedjük és kb. 20 perc alatt készen is vagyunk.
Amikor kész, merőkanállal előre felmelegített befőttes üvegbe töltjük a dzsemet. Az üveget azért hevítjük, hogy a hirtelen hőtől ne repedjen szét.
Amikor ezzel is megvagyunk, jöhet a dunszt. Nagyanyáink régen párnák közé rakták a sok üveget és így hagyták kihűlni. Ez azért fontos, hogy ne ernyedjen meg a lekvár. Ha hosszú ideig akarjuk tárolni érdemes szalicilt szórni a tetejére.
A dunsztban pedig addig álljon, míg ki nem hűl.
Sok sikert!
